Mivel ma péntek van, és nem kaptam beszámolót, gondoltam bepötyögöm az utolsó két nap eseményeit az én szemszögemből.

Bizony hosszú hét állt mögöttünk. Harc az igazságért, harc a becsületért. Jihád. Ahogy Mijózsi elnevezte a tavalyi vúdsztok utolsó pár napját. Regelente futottunk. Kivéve a pénteki napot mert akkor elaludtam, és mire felébredtem a Simon már vissza is ért. Emiatt kicsit szomorú is voltam, de vezekeltem. Pusztítottam az Arany Ászokot, pedig amúgy nem iszom sört, kiköpöm. Brogon vagyok. Koradélutáni program a strandolás volt. Azt szeretem, mert a parton volt egy jó árnyékos pavilon, ahol finom vörösbort ihattam piroshosszúlépésben. A piroshosszúlépésnek története van, de ez most nem tartozik ide...
Áh! Hülyeségeket beszélek, aznap nem is voltunk koradélután strandon.
Hanem megvártuk Totófatert, aki kertész, mert szereti a növényeket.
Totó defektet kapott, és mankókerékkel jött le az M7-esen. Most komolyan? Ki az a barom állat costsavinges köcsög manager, DFT-s, Lean-es, SixSigma-s idióta aki ezt a mankókereket kitalálta. Biztos MBA-n végzett.
Mindegy Totófater szerencsésen megérkezett, és mindjárt meg is itta az áldomást. Aztán lementünk a partra lubickolni. (Faszság, a parton nem is lehet lubickolni!) Totófater itt bemutatta a fuldokló kertész figurát. A derékig érő vízben sikerült majdnem meghalnia. Mindkét lába elzsibbadt. Sicsivel kellett kimentenünk. A Balaton vize pedig kicsípte a szemét:

Később befutott Torta és Mijózsi is, akik isznak mint a kefekötő, bár ezen a képen pont nemannyira.


Kaja meg pia volt amennyi kell. Hamarjában ránk esteledett és lementünk a partra. Addigra mindenki megfáradt a harcban. Üvöltöttek a sakálok, jajveszékeltek az asszonyok. Volt ki a fára próbált meneküli. Nem sok sikerrel mert lerugtam (én úgy emlékszem csak lerántottam). Mások dührohamot kaptak, megint mások meg ennek következtében "románparasztokká" változtak. Dühöngött a Merlószplész! Kemény volt. Máig nem értem, hogy-hogy nem halt meg senki.
Később csillapodtak kedéjek, és visszatértünk a nyaralóba. De elfogyott a cigi. Már a Cuckáét is elszívtam. Bátor tett volt Sicsi részéről, hogy elkísért egy hosszú zarándokútra a szomdzéd település Kába kövéig (MOL kút) dohányért. Nem volt semmink, csak némi pénz, meg a bocskorunk. Útközben még janicsárokkal (rendőrök) is találkoztunk. Ők a trónbitorló Gusányi szultán szolgálatában állottak. Harci szekerükkel mellénk áltak, és megérdeklődték, hogy merre menne? Elmondtuk, és midőn megbizonyosodtak uticélunk szent jellegéről, elhajtottak.
Mire a zarándoklatról megtértünk felvirrradt. Nem is érdemes már lefeküdnünk.
Ama remek ötletem támadt: Száljunk hajóra, menjünk fel a Badacsonyihegyre, igyunk bort, és mindezt finanszírozza meg a Tortás. Tortás ebbe bele is egyezett. Ekkor négyen voltunk ébren, gondoltam az aldozat annál értékesebb, minnél drágább, ígyhát mindenkit felébresztettem, hogy jöjjön velünk. Hadd fizessen a Tortás, aki nem túl ügyes fáramászásban. Totó és Mijózsi ennek ellenére a bázison maradt.
Lementünk hát a kikötőbe, de hajó indulásig még több óra volt hátra. Ücsörögtünk a parton. Én lassan álomba szenderültem a fövenyen, hasamon egy RedBull-al. Erős napsütésre ébredtem, harcostársaim közül sehol senki. Köröttem túristák meg nyaralók. Égtelen hargra gerjedtem, és elindultam a bázisra. Annyira mérges voltam, hogy azt terveztem mindjárt haza is indulok. Mikor felértem a többiek hebegtek-habogtak, hogy így meg úgy. Most visszagondolva nagy szemétség volt engem egyedül otthagyni. Lehet, hogy nem is kéne lemennem? Mindenesetre kapjátok be a faszom ezért, genyládák!
Később megnyugodtam, és nemi tápolás után hajóra száltunk. Sokan tengeribetegek lettek:

Kivéve persze Sicsit meg engem. Mi álltuk a sarat, dacoltunk a hullámokkal. A parti személyzetet is megfelelően, tisztelgéssel üdvözöltük. Csak Sicsinek még gondjai vannak a nadrág megfelelő viselésével.


Partot érés után a hegynek indultunk. Engem mulló rosszullét fogott el, ennek köszönhetően a lányok egy darabon gójaviszi a fiátban vittek. Útközben ahol csak lehetett megálltunk. Meg kellett álnunk, hangulatos pincék, helyi borok. Volt ahol még cigányzene is volt. Na ez volt a legdrágább. Ez küffődieknek való.

Később különvált a csapat, mi Sicsivel különutakra tértünk. És akkor ott, csoda történt. Valami lehetett a levegőben, mert visszaléptünk néhány evolúciós lépést és embermajommá váltunk. Hangjelzéseket adtunk Huh-háh, há-há. Nem féltünk senkitől, mi voltunk a csúcsragadozók, a dzsungel urai. Ezt nem tudtam lefényképezni, mert természeti lényként a kamera csak egy darab csillogó valami volt számomra. Lehet elcserélem egy nőstényre, vagy egy jó pattintott kőre.
Felérve a hegyre az alábbi gyönyörű látvány tárult elénk.

Kilépve a bazaltorgonákra feltárult az alattunk hömpöjgő Euftrátesz. Na jó. Ez szép látvány, de mit kezdjen ezzel két australophitecus? Indulás vissza. Lefele egy darabig ugrálva haladtunk és sikítoztunk, üvöltöztünk. Bennünk volt a majmok ősereje, Lucy és Samu szellemisége. Aztán leértünk egy kocsmához és elmúlt.
Bevártuk a többieket, és visszaindultunk a kikötőbe. Hajót kellett szereznünk, de csak valami másik településre volt már révész. Nembaj. Jó lesz. Ez egy katamarán volt és lila. A fedélzeten fogyasztottunk Baccardi brízert, de hogy a testnek is megadjuk ami jár, toltunk rá vishkit. Próbáltam szerezni egy Mercedszt a partra, de csak egy fehér golszláden jött elénk, benne Baltás Baltazárral. Berti baszott lejönni, ezért most bemutatok egy képet róla, amin még gizda. Mondjuk én is:

Középen a szupersztár Pálfi Gyuri látható aki régen Cp-s volt még az XBoxon és ha a Berti lecsalja, akkor gázsit sem kérve úgy elénekli nekünk a "My Way"-t Sinantra-tól, hogy elsírjátok magatok.

Estére maradt némi utóvéd harc, de itt sok volt a veszteségünk. Sokan elhaltak.

Sőt, még a trón eredeti birtokosa, akitől a Gusányi Kalifa elbitorolta a trónt, Szultána is megpihent a leopárdbőrön Kairó csillagai alatt.

Aztán felébredt és azt mesélte, hogy álmában meghalt és a menybe jutva azt látta, hogy én vagyok az  Isten.
Ez baromság, mert mindenki tudja, hogy az ISTEN:


Al El Fary.
Na befejeztem. Vasárnap a Simon kidobott mindenkit, pedig én nagyon féltem elindulni.Émelygett a gyomrom.


Alexander Darth Vargaborg Viagra Dalia Landov
Kavad hercege, a Sevren falka legyőzője, a Fény ura

A Gushányi Kalifa kilétét mindenki ismeri aki tudja ki az a Fekete Pákó. Gusányi egy kocsog, emeli a viz a vilany.