Szép mondhatom! Nem figyelek oda és lehal a blog. Többiek basznak írni..

Talán a legnyugisabb napunk volt. Cuckával 8 körül keltünk, mint azon a héten általában. Semmi másnaposság, ami felettébb furcsa volt mindkettőnknek az előző éjszaka után. Érdekes módon a fiúk is nagyon fittek voltak.

Amikor kimentünk Sanyihoz a teraszra, Ő már a harmadik whiskey szódáját itta.  Megtehette, hiszen a rendszeres májellenőrzésen már túl volt, a mája szépen fejlődött. J 9-10 körül kimentünk az állomásra Emilért. A délelőtt az előző pár napon készült képek nézegetésével és beszélgetéssel telt. Ebéd után Cuckának haza kellett ugrania Kanizsára, mivel akkor még a jogsija csak folyamatban volt. (Jelentem azóta már megvan nekiJ) Délután lementünk fürdeni. Fújt a szél, hatalmasak voltak a hullámok, szóval nagyon buli volt! Estefelé Cucka is visszatért közénk. Az este további része elég nyugisan telt. Na jó, a zene üvöltött, a szomszéd idegbeteg volt, amit meg tudok érteni, mi pedig tovább folytattuk az alkoholok pusztítását. Igen, mi minden nap ittunk a hazánkért! A vacsi Cucka-féle csirke volt, ami egy korábbi képen már látható. Éjszaka ismét egy rövid fürdőzés, de az aznapi meg sem közelítette az előző napi mutatványainkat. Éjfél körül ismét a nyaralóban voltunk és mindenki nyugovóra tért. Éjjel Cuckával nem bírtunk magunkkal… (Igen, azok voltak azok a különös hangok a szobánkból. J) A „hancúrozás” után úgy döntöttük, h Sanyit is fel kellene ébreszteni, (a szomszéd szobában a hancúrunkkal sikeresen felébresztettünk már mindenkit) így lementünk hozzá és megkérdeztük tőle, hogy van-e piros cérnája és hogy a meghozott szenet hova kellene letenni. Sanyi nagyon készséges volt, igyekezett választ adni a kérdéseinkre. A történtek után mi is megbékéltünk Cuckával és mindenki folytatta az alvást.

Ja és ez úton is köszönet Sanyinak, hogy a védelmünk érdekében bevállalta, hogy leköltözött a földszintre és horkolásával elriasztotta a betörőket!

Szeretünk, Sanyi! :)